Radnóti Miklós
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Radnóti Miklós | |
| Született | Budapest 1909. május 5. |
| Elhunyt | Abda 1944. november 9. (35 évesen) |
Radnóti Miklós (Eredeti neve: Glatter Miklós, névváltozatai: Radnói, Radnóczi, Radnóti) (Budapest, Újlipótváros, 1909. május 5. – Abda, 1944. november 9.) magyar költő, a modern magyar líra kiemelkedő képviselője.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Nevéről bővebben
Az 1930-as években a Radnót falu nevét választotta, mivel Radnóton - Felvidéken, Gömör vármegyében - született a nagyapja. A falu neve ma, Nemesradnót. Később Radnóczira változtatta. 1945 februárjában Gyarmati Fanni, Radnóti Miklós múzsája és felesége felhívta az akkori belügyminisztert, Erdei Ferencet, hogy közbenjárjon a névváltoztatás ügyében, hogy mire hazaér Radnóti, már az új nevét tudja használni....de nem ért haza, 1944 november elején elhunyt.
[szerkesztés] Élete
Radnóti Miklós 1909. május 5-én született Budapesten, a Kádár utca 8-ban, asszimilált zsidó családban. Születése édesanyja, Grosz Ilona (1881–1909) és ikertestvére életébe került. Édesanyja családjáról az első fellelhető adat az 1790 körül Domonyban született Weisz Márton, akinek a fia Weisz Jákob. Ő is Domonyban született 1824-ben és Pesten halt meg 1869-ben. Felesége Reif Cecilia (1831-1873) volt. Hat gyerekükről tudunk, akik közül a legidősebbnek tudott Weisz Matild, sz: 1853, ment feleségül Grosz Mórichoz, akiknek a lányuk volt Grosz Ilona. Radnóti édesapja, Glatter Jakab (1874–1921) kereskedelmi utazó volt. Egy nővére volt, Klára.
A Szemere utcai elemiben (1915-19), a Markó utcai főreáliskolában (1919-23) és az Izabella utcai Báró Wesselényi Miklós fiú felső kereskedelmi iskolában (1923-1927) végezte tanulmányait. 1927 júniusában érettségizett. 1921. július 21-én agyvérzésben meghalt édesapja. Ő ekkor tudta meg, hogy az őt felnevelő asszony nem az édesanyja, hanem az anyja testvére volt, és Ágika (akit testvérének hitt) csak az unokatestvére. Nagynénje nem akarta felnevelni, Grósz Dezsőhöz, anyai nagybátyjához kerül.
1926 őszén megismerkedett leendő feleségével, Gyarmati Fannival (sz.: Budapest, 1912.). Közösen csatlakoztak a Magyar Ifjúsági Balassa Bálint Irodalmi Körhöz. 1927-28-ban elvégzett egy tanévet a csehországi Liberec (Reichenberg) textilipari főiskoláján, majd onnan visszatérve nagybátyja nagykereskedésében helyezkedett el. Októberben barátaival 1928 címmel irodalmi folyóiratot indítottak. A lapnak két száma jelent meg, s Radnótitól két verset (Sirálysikoly, Szegénység és gyűlölet verse) közölt. 1929-ben a fiatal csoportosulás Jóság címmel önálló antológiát jelentetett meg, amelyben Radnóti már tizenkét verssel szerepelt.
A nyári szünidőt a rokonoknál, Trencsénben töltötte. Decemberben gimnáziumi különbözeti érettségi vizsgát tett annak érdekében, hogy felsőoktatási tanulmányokat folytathasson. 1929-30-ban részt vett a Kortárs című, avantgárd szellemiségű folyóirat megalapításában és szerkesztői munkájában. Ősszel beiratkozott a Szegedi Ferenc József Tudományegyetem bölcsészeti karának magyar-francia szakára. 1931-ben bekapcsolódott a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának tevékenységébe.
Április 11-én a budapesti törvényszék utasítására házkutatást tartottak nála, verseskötetének maradék példányait elkobozták, vallásgyalázás és szeméremsértés vádjával eljárást indítottak ellene. A nyári szünidőt Franciaországban töltötte. December 8-án zárt tárgyalás keretében a Töreky-tanács nyolcnapi fogházbüntetésre ítélte. 1932. május 18-án az ítélőtábla Gadó-tanácsa helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, de annak végrehajtását felfüggesztette. Júniusban a Valóság című folyóirat munkatársa volt. Júliusban Bálint Györgyéknél, Tátraszéplak közelében nyaralt. Ősszel tanári alapvizsgát tett. Részt vett az Országos Ifjúsági Bizottság szegedi csoportjának, valamint a Hétvezér utcai munkásotthon szavalókörének munkájában.
1933-ban a Művészeti Kollégium művelődési programja keretében előadást tartott. 1934 májusában sikeres doktori szigorlatot tett. Júniusban summa cum laude minősítéssel a bölcsészettudományok doktorává avatták. Kaffka Margit művészi fejlődése című doktori értekezését az egyetem Magyar Irodalomtörténeti Intézete és a Művészeti Kollégium is kiadja. Elkészíti francia szakdolgozatát, majd Müller Lajos nyomdász jóvoltából a Gyarmati Könyvnyomtató Műhelyben külön kötetben is megjelenik Ének a négerről, aki a városba ment című költeménye. A Nyugat 3. nemzedéke munkatársa lett.
1935. augusztus 11-én feleségül vette Gyarmati Fannit (sz. 1912), s a Pozsonyi út 1. számú házban béreltek lakást. Gyarmati Fanni ma is ott él. A nyarat az apósa által bérelt, Diana út 15/B. szám alatt lévő családi házban töltötték. 1936-ban rendszeres résztvevője a Tóth Árpád Társaság felolvasóestjeinek. 1937. január 18-án Baumgarten-jutalomban részesült. Nyáron feleségével egy hónapot töltöttek Párizsban. Megismerkedtek Pierre Robin francia költővel. Részt vettek július 24-én a Spanyol Köztársaság melletti szolidaritás jegyében rendezett nagy tömegtüntetésen.
-
- De jönnek új hadak, ha kell a semmiből,
- akár a vad forgószelek
- sebzett földekről és a bányák
- mélyéről induló sereg.
-
- Népek kiáltják sorsodat, szabadság!
- ma délután is érted szállt az ének;
- nehéz szavakkal harcod énekelték
- az ázottarcú párisi szegények. (Hispánia, Hispánia – részlet)
1938. nyarán egy hetet a francia Pen Club meghívására, további három hetet magánemberként újra Párizsban töltött feleségével. Hozzákezdett Guillaume Apollinaire verseinek fordításához. 1940-ben megjelent a Vas Istvánnal közösen fordított Guillaume Apollinaire válogatott versei. Szeptember 6-ától munkaszolgálatra hívják be Szamosveresmartra, majd decemberben két hétig a tasnádi büntetőtáborban dolgozott. December 18-án szabadult.
1941 októberében sajtó alá rendezte József Attila fiatalkori verseit, Galamb Ödön visszaemlékezésének függelékeként Makói évek címmel. November 1-jén részt vett Kossuth Lajos és Táncsics Mihály sírjánál rendezett néma tüntetésen. 1942-ben a Hungária Kiadó gondozásában megjelent külön füzet formájában Naptár című versesfüzete. Március 15-én részt vett a Történelmi Emlékbizottság kezdeményezte háborúellenes tüntetésen a Petőfi-szobornál. Július 1-jén újabb munkaszolgálatos behívót kapott. Többek között Élesden és a hatvani cukorgyárban dolgozott. November 19-én egy pesti ládagyárba vezérelték. Aláírásgyűjtés kezdődött a kiszabadítása érdekében. 1943. május 2-án a budapesti Szent István Bazilikában megkeresztelkedett.
-
- Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent,
- nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt
- kis ország, messzeringó gyerekkorom világa.
- Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága
- s remélem, testem is majd e földbe süpped el. (Nem tudhatom – részlet, 1944. január)
1944-ben Karunga, a holtak ura címmel megjelentek néger mesefordításai. Május 18-án újabb munkaszolgálatra hívták be. Az ukrán fronton teljesített szolgálatot. 1944 májusában a magyar hadsereg visszavonult, és Radnóti egységét a szerbiai Bor melletti munkatáborba vezényelték. Június 2-án érkezett meg a Lager Heidenauba. Radnóti ekkor verseit egy kis noteszbe írta fel, melynek lapjait szétosztotta a barátai között. Azt akarta, hogy aki tudja, vigye magával a háború után, és jelentesse meg. Versei (többek között a Hetedik ecloga és a Razglednicák) a tábori élet sötét körülményeit mutatták be vagy szerelméhez, Fannihoz szóltak.
Augusztus végén Győr mellé vezényelték. A már járni sem tudó költőt a győri kórházba irányították. Mivel a várost a szövetségesek éppen szőnyegbombázták, így rengeteg súlyos sebesült és halálos áldozat volt a romok alatt. Emiatt az intézmény nem tudta fogadni, elküldték. Ezután Marányi Ede honvéd alezredes parancsára Tálas András hadapródőrmester ötfős kerete élén Radnótit 21 társával együtt agyonlőtte.[1] A Győr közeli Abda község határában tömegsírba temették őket. 18 hónappal később exhumálták és ekkor találták meg zubbonya zsebében a noteszét, benne utolsó verseivel.
Részlet a Razglednicákból:
-
- Mellézuhantam, átfordult a teste
- s feszes volt már, mint húr, ha pattan.
- Tarkólövés. – Így végzed hát te is, -
- súgtam magamnak, – csak feküdj nyugodtan.
- Halált virágzik most a türelem. -
- Der springt noch auf, – hangzott fölöttem.
- Sárral kevert vér száradt fülemen. (Szentkirályszabadja, 1944. október 31.)
[szerkesztés] Művei
[szerkesztés] Életében megjelent kötetei
- Pogány köszöntő (1930)
- Újmódi pásztorok éneke (1931)
- Lábadozó szél (1933)
- Ének a négerről, aki a városba ment (1934)
- Újhold (1935)
- Járkálj csak, halálraítélt! (1936)
- Meredek út (1938)
- Ikrek hava (1940)
- Válogatott versek (1930-1940) (1940)
- Naptár (1942)
[szerkesztés] Tanulmánya
- Kaffka Margit művészi fejlődése (1934)
[szerkesztés] Posztumusz kötete
- Tajtékos ég (1946)
[szerkesztés] Műfordítások
- Apollinaire versei (1940 - Vas Istvánnal közösen)
- La Fontaine meséi (1942)
- Orpheus nyomában (válogatott versfordítások, 1943)
- Karunga, a holtak ura (néger mesefordítások, 1944)
[szerkesztés] Emléke
[szerkesztés] Díjak
- Baumgarten-jutalom 1937
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Források
- Péter László: Radnóti Miklós - Válogatott írások Bába Kiadó, Szeged, 2009., 264 p. ISBN: 978 963 9881 40 2
- A névváltozatokról a Radnóti 100 éve c. műsor 7. részében beszél Bálint András
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Erőltetett menet. Válogatott versek (MEK)
- Hegedüs Géza: A magyar irodalom arcképcsarnoka (MEK)
- Köteteinek címlapjai Somogyi Károly Könyvtár, Szeged
- Radnóti Miklós a PORT.hu-n
- Radnóti Miklós.lap.hu - linkgyűjtemény
- Radnóti 100 éve c. műsor
